Beautify docbook files

1 files changed, 84 insertions, 333 deletions

diff --git a/tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook b/tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook
index 9d182394aee..3766f7e193a 100644
--- a/tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook
+++ b/tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook
@@ -1,404 +1,185 @@
 <chapter id="ktimemon">
 <chapterinfo>
 
-<title
->&ktimemon;</title>
+<title>&ktimemon;</title>
 
 <authorgroup>
-<author
-><firstname
->Martin</firstname
-> <surname
->Maierhofer</surname
-> <affiliation
-> <address
-><email
->m.maierhofer@tees.ac.uk</email
-></address>
+<author><firstname>Martin</firstname> <surname>Maierhofer</surname> <affiliation> <address><email>m.maierhofer@tees.ac.uk</email></address>
 </affiliation>
 </author>
-<othercredit role="translator"
-><firstname
->Tamás</firstname
-><surname
->Szántó</surname
-><contrib
->Magyar fordítás</contrib
-><affiliation
-><address
-><email
->tszanto@mol.hu</email
-></address
-></affiliation
-></othercredit
-> 
+<othercredit role="translator"><firstname>Tamás</firstname><surname>Szántó</surname><contrib>Magyar fordítás</contrib><affiliation><address><email>tszanto@mol.hu</email></address></affiliation></othercredit> 
 </authorgroup>
-<date
->2001. 11. 29.</date
-> <releaseinfo
->0.03.01</releaseinfo
-> <abstract
-> <para
->A &ktimemon; egy KDE-alapú rendszermonitorozó program</para>
+<date>2001. 11. 29.</date> <releaseinfo>0.03.01</releaseinfo> <abstract> <para>A &ktimemon; egy KDE-alapú rendszermonitorozó program</para>
 </abstract>
 <keywordset>
-<keyword
->KDE</keyword>
-<keyword
->ktimemon</keyword>
-<keyword
->rendszermonitor</keyword>
-<keyword
->timemon</keyword>
+<keyword>KDE</keyword>
+<keyword>ktimemon</keyword>
+<keyword>rendszermonitor</keyword>
+<keyword>timemon</keyword>
 </keywordset>
 </chapterinfo>
 
-<title
->Bevezető</title>
+<title>Bevezető</title>
 
-<para
->A &ktimemon; segítségével könnyen nyomon lehet követni a rendszererőforrások kihasználtságát. Oszlopgrafikonok formájában lehet megtekinteni a <acronym
->CPU</acronym
->, a memória, a lapozási terület, a lemezhasználat és a feladatváltások jellemzőit. Hasonlóan a többi <ulink url="http://www.kde.org/"
->KDE</ulink
->-alapú programhoz, ez is rendelkezik grafikus beállítófelülettel. Támogatja a <emphasis
->dokkolást</emphasis
-> is, tehát a TDE panelba ágyazva is használható.</para>
+<para>A &ktimemon; segítségével könnyen nyomon lehet követni a rendszererőforrások kihasználtságát. Oszlopgrafikonok formájában lehet megtekinteni a <acronym>CPU</acronym>, a memória, a lapozási terület, a lemezhasználat és a feladatváltások jellemzőit. Hasonlóan a többi <ulink url="http://www.kde.org/">KDE</ulink>-alapú programhoz, ez is rendelkezik grafikus beállítófelülettel. Támogatja a <emphasis>dokkolást</emphasis> is, tehát a TDE panelba ágyazva is használható.</para>
 
 <note>
-<para
->A &ktimemon; egyelőre csak a következő rendszereket támogatja: a &Linux;-ot, a <filename
->/proc</filename
-> fájlrendszeren keresztül, a &Solaris;-t a <filename
->kstat</filename
-> programkönyvtáron keresztül, a Digital &UNIX;-ot (korábban: DEC/OSF1) a <command
->table</command
->(2) rendszerhíváson keresztül. Nagyon örülnék, ha valaki segíteni tudna a program más rendszerekre való átvitelében. </para>
+<para>A &ktimemon; egyelőre csak a következő rendszereket támogatja: a &Linux;-ot, a <filename>/proc</filename> fájlrendszeren keresztül, a &Solaris;-t a <filename>kstat</filename> programkönyvtáron keresztül, a Digital &UNIX;-ot (korábban: DEC/OSF1) a <command>table</command>(2) rendszerhíváson keresztül. Nagyon örülnék, ha valaki segíteni tudna a program más rendszerekre való átvitelében. </para>
 </note>
 
-<para
->A &ktimemon; elindítható parancssorból és a &kde; <guimenu
->Start</guimenu
-> menüjéből (a <guisubmenu
->Segédprogramok</guisubmenu
-> ágból) is. Ha a parancssorból történő indítást választja, akkor a &ktimemon; elfogadja a szokásos &X-Window;-paramétereket, például a <option
->-geometry</option
-> argumentumot. A program figyelembe veszi a <emphasis
->munkafolyamatokat</emphasis
->, tehát kilépéskor elmenti a beállítási paramétereket (például a színeket), és indításkor automatikusan visszaállítja a legutóbbi állapotot. </para>
+<para>A &ktimemon; elindítható parancssorból és a &kde; <guimenu>Start</guimenu> menüjéből (a <guisubmenu>Segédprogramok</guisubmenu> ágból) is. Ha a parancssorból történő indítást választja, akkor a &ktimemon; elfogadja a szokásos &X-Window;-paramétereket, például a <option>-geometry</option> argumentumot. A program figyelembe veszi a <emphasis>munkafolyamatokat</emphasis>, tehát kilépéskor elmenti a beállítási paramétereket (például a színeket), és indításkor automatikusan visszaállítja a legutóbbi állapotot. </para>
 
 <sect1 id="fund">
-<title
->A program kezelése</title>
+<title>A program kezelése</title>
 
-<para
->A &ktimemon; indulása után megjelenő kis ablakban láthatók az operációs rendszer legfontosabb adatai. Ha az egérmutatót az ablak fölött hagyja egy ideig, akkor megjelenik egy <emphasis
->tipp</emphasis
-> (egy buborékszerű információs ablak), mely különféle numerikus adatokat tartalmaz a rendszerről, oszlopdiagram formájában megjelenítve. A tippeket le lehet tiltani (részletesebben lásd a <link linkend="config"
->Beállítások</link
-> részben). </para
-> 
+<para>A &ktimemon; indulása után megjelenő kis ablakban láthatók az operációs rendszer legfontosabb adatai. Ha az egérmutatót az ablak fölött hagyja egy ideig, akkor megjelenik egy <emphasis>tipp</emphasis> (egy buborékszerű információs ablak), mely különféle numerikus adatokat tartalmaz a rendszerről, oszlopdiagram formájában megjelenítve. A tippeket le lehet tiltani (részletesebben lásd a <link linkend="config">Beállítások</link> részben). </para> 
 
 <sect2 id="modes">
-<title
->Megjelenítési módok</title>
-
-<para
->A &ktimemon; két különböző információcsoportot tud megjeleníteni. A <link linkend="config"
->Beállítások</link
-> részben részletesen elmagyarázzuk, hogyan lehet egérgombokat rendelni a különféle műveletekhez. Alapértelmezés szerint a bal egérgombbal lehet a kijelzési módok között váltani, tehát ha a bal egérgombbal az ablak területére kattint, akkor a kijelzési mód az alapértelmezett <guilabel
->normál módról</guilabel
-> átvált az ún. <guilabel
->kiterjesztett módra</guilabel
->, és fordítva. </para>
+<title>Megjelenítési módok</title>
+
+<para>A &ktimemon; két különböző információcsoportot tud megjeleníteni. A <link linkend="config">Beállítások</link> részben részletesen elmagyarázzuk, hogyan lehet egérgombokat rendelni a különféle műveletekhez. Alapértelmezés szerint a bal egérgombbal lehet a kijelzési módok között váltani, tehát ha a bal egérgombbal az ablak területére kattint, akkor a kijelzési mód az alapértelmezett <guilabel>normál módról</guilabel> átvált az ún. <guilabel>kiterjesztett módra</guilabel>, és fordítva. </para>
 
 <sect3 id="normalmode">
-<title
->Normál mód</title>
+<title>Normál mód</title>
 
-<para
->A &ktimemon; első indítása után megjelennek a CPU, a memória és a lapozási terület kihasználtsági mutatói. A kijelzéshez használt három oszlopdiagram folyamatosan változik a pillanatnyi érték függvényében (az alapértelmezett frissítési időköz 0,5 s, ez megváltoztatható, lásd a <link linkend="config"
->Beállítások</link
-> részt). Az oszlopok által reprezentált értékek (balról jobbra haladva): <variablelist>
+<para>A &ktimemon; első indítása után megjelennek a CPU, a memória és a lapozási terület kihasználtsági mutatói. A kijelzéshez használt három oszlopdiagram folyamatosan változik a pillanatnyi érték függvényében (az alapértelmezett frissítési időköz 0,5 s, ez megváltoztatható, lásd a <link linkend="config">Beállítások</link> részt). Az oszlopok által reprezentált értékek (balról jobbra haladva): <variablelist>
 <varlistentry>
-<term
->a <acronym
->CPU</acronym
-> kihasználtsága.</term>
+<term>a <acronym>CPU</acronym> kihasználtsága.</term>
 <listitem>
-<para
->Az oszlop három különböző színű részből tevődik össze, a <acronym
->CPU</acronym
-> három módjában eltöltött idővel arányosan. Ezek lentről felfelé: a rendszermag-mód, a felhasználói mód és a csökkentett prioritású (<emphasis
->nice</emphasis
->) felhasználói mód - ez utóbbit a &Solaris;ban nem lehet lekérdezni, ezért az oszlop legfelső része ilyen rendszereknél a <emphasis
->várakozási</emphasis
-> állapotban eltöltött időt mutatja. Az oszlop teteje és az ablak széle közötti rész a <acronym
->CPU</acronym
-> üresjárati idejének felel meg.</para>
+<para>Az oszlop három különböző színű részből tevődik össze, a <acronym>CPU</acronym> három módjában eltöltött idővel arányosan. Ezek lentről felfelé: a rendszermag-mód, a felhasználói mód és a csökkentett prioritású (<emphasis>nice</emphasis>) felhasználói mód - ez utóbbit a &Solaris;ban nem lehet lekérdezni, ezért az oszlop legfelső része ilyen rendszereknél a <emphasis>várakozási</emphasis> állapotban eltöltött időt mutatja. Az oszlop teteje és az ablak széle közötti rész a <acronym>CPU</acronym> üresjárati idejének felel meg.</para>
 </listitem>
 </varlistentry>
 <varlistentry>
-<term
->Memóriahasználat</term>
+<term>Memóriahasználat</term>
 <listitem>
-<para
->A <acronym
->CPU</acronym
->-használat oszlopához hasonlóan ez az oszlop is három részből áll, a következő értékeket reprezentálva (lentről felfelé): a folyamatok által lefoglalt memória mennyisége, az I/O-pufferelés és a fájlgyorstár által lefoglalt memória. Digital &UNIX; rendszerekben a középső rész az <quote
->inaktív</quote
-> memóriát jelképezi (a lefoglalt, de még fel nem használt memóriamennyiséget), &Solaris;-alapú rendszerekben pedig ez a középső rész nem használt, a legfelső rész a kernel által használt összes memóriát jelzi. Az oszlop teteje és az ablak pereme közötti rész a szabad, felhasználható memória mennyiségét reprezentálja.</para>
+<para>A <acronym>CPU</acronym>-használat oszlopához hasonlóan ez az oszlop is három részből áll, a következő értékeket reprezentálva (lentről felfelé): a folyamatok által lefoglalt memória mennyisége, az I/O-pufferelés és a fájlgyorstár által lefoglalt memória. Digital &UNIX; rendszerekben a középső rész az <quote>inaktív</quote> memóriát jelképezi (a lefoglalt, de még fel nem használt memóriamennyiséget), &Solaris;-alapú rendszerekben pedig ez a középső rész nem használt, a legfelső rész a kernel által használt összes memóriát jelzi. Az oszlop teteje és az ablak pereme közötti rész a szabad, felhasználható memória mennyiségét reprezentálja.</para>
 </listitem>
 </varlistentry>
 <varlistentry>
-<term
->Lapozási terület</term>
+<term>Lapozási terület</term>
 <listitem>
-<para
->Ez az oszlop csak egy részből áll, a felhasznált lapozási terület arányát mutatja a teljes rendelkezésre álló területhez képest. </para>
+<para>Ez az oszlop csak egy részből áll, a felhasznált lapozási terület arányát mutatja a teljes rendelkezésre álló területhez képest. </para>
 </listitem>
 </varlistentry>
 </variablelist>
 </para>
 
-<para
->Ha a <quote
->módváltáshoz</quote
-> rendelt egérgombbal kattint a &ktimemon; ablakban, akkor a program <quote
->kiterjesztett módba</quote
-> vált.</para>
+<para>Ha a <quote>módváltáshoz</quote> rendelt egérgombbal kattint a &ktimemon; ablakban, akkor a program <quote>kiterjesztett módba</quote> vált.</para>
 
 </sect3>
 
 <sect3 id="xtndmode">
-<title
->Kiterjesztett mód </title>
+<title>Kiterjesztett mód </title>
 
-<para
->Ebben a módban is három oszlopgrafikon látszik, de így más értékeket jeleznek. Balról jobbra haladva:</para>
+<para>Ebben a módban is három oszlopgrafikon látszik, de így más értékeket jeleznek. Balról jobbra haladva:</para>
 
 <variablelist>
 <varlistentry>
-<term
->Lapozási aktivitás</term>
+<term>Lapozási aktivitás</term>
 <listitem>
-<para
->Ez az oszlop két részből áll, az alsó az utolsó mintavételezési időszakban a háttértárra kiírt memórialapok számát mutatja, a felső pedig ugyanezen időszak alatt a háttértárról beolvasott memórialapok számát.</para>
+<para>Ez az oszlop két részből áll, az alsó az utolsó mintavételezési időszakban a háttértárra kiírt memórialapok számát mutatja, a felső pedig ugyanezen időszak alatt a háttértárról beolvasott memórialapok számát.</para>
 </listitem>
 </varlistentry>
 <varlistentry>
-<term
->Lapozási aktivitás (lemezre)</term>
+<term>Lapozási aktivitás (lemezre)</term>
 <listitem>
-<para
->A második oszlop az elsőhöz hasonló információt, a lemezre történő lapozást mutatja.</para>
+<para>A második oszlop az elsőhöz hasonló információt, a lemezre történő lapozást mutatja.</para>
 </listitem>
 </varlistentry>
 <varlistentry>
-<term
->A feladatváltások száma</term>
+<term>A feladatváltások száma</term>
 <listitem>
-<para
->Ez az oszlop csak egy részből áll, mely a legutolsó mintavételezési időszakban történt feladatváltások számát reprezentálja.</para>
+<para>Ez az oszlop csak egy részből áll, mely a legutolsó mintavételezési időszakban történt feladatváltások számát reprezentálja.</para>
 </listitem>
 </varlistentry>
 </variablelist>
 
-<para
->Minthogy nem lehet előre megmondani, hogy a kijelzett értékek milyen tartományba esnek a <quote
->kiterjesztett módban</quote
->, ezért alapértelmezésben a program <emphasis
->automatikus skálázást</emphasis
-> használ (ennek leírása a <link linkend="autoscaling"
->Gyakran feltett kérdések</link
-> részben található). De arra is van lehetőség, hogy megadja a skálázás értékeit, ennek módját megtalálható a <link linkend="config"
->Beállítások</link
-> részben.</para>
-
-<para
->A két grafikoncsoport közös színbeállításokat használ, tehát a <quote
->normál módban</quote
-> beállított színek a <quote
->kiterjesztett módban</quote
-> is érvényesek lesznek (a színbeállításról részletesen a <link linkend="config"
->Beállítások</link
-> részben olvashat).</para>
+<para>Minthogy nem lehet előre megmondani, hogy a kijelzett értékek milyen tartományba esnek a <quote>kiterjesztett módban</quote>, ezért alapértelmezésben a program <emphasis>automatikus skálázást</emphasis> használ (ennek leírása a <link linkend="autoscaling">Gyakran feltett kérdések</link> részben található). De arra is van lehetőség, hogy megadja a skálázás értékeit, ennek módját megtalálható a <link linkend="config">Beállítások</link> részben.</para>
+
+<para>A két grafikoncsoport közös színbeállításokat használ, tehát a <quote>normál módban</quote> beállított színek a <quote>kiterjesztett módban</quote> is érvényesek lesznek (a színbeállításról részletesen a <link linkend="config">Beállítások</link> részben olvashat).</para>
 </sect3>
 </sect2>
   </sect1>
 
 <sect1 id="menu">
-<title
->A menüstruktúra</title>
+<title>A menüstruktúra</title>
 
-<para
->Alapértelmezés szerint a jobb egérgombbal lehet előhívni a felbukkanó menüt, tehát ha a jobb egérgombbal kattint az ablak területén belül, akkor megjelenik egy menü, melynek leírását a következő fejezetekben találhatja meg. </para>
+<para>Alapértelmezés szerint a jobb egérgombbal lehet előhívni a felbukkanó menüt, tehát ha a jobb egérgombbal kattint az ablak területén belül, akkor megjelenik egy menü, melynek leírását a következő fejezetekben találhatja meg. </para>
 
 <sect2 id="config-menu">
-<title
-><guimenuitem
->Beállítások...</guimenuitem
-></title>
-
-<para
->A <guimenuitem
->Beállítások...</guimenuitem
-> menüponttal lehet előhívni a beállítóablakot. A beállítások részletes leírása a <link linkend="config"
->Beállítások</link
-> fejezetben található. </para
-> 
+<title><guimenuitem>Beállítások...</guimenuitem></title>
+
+<para>A <guimenuitem>Beállítások...</guimenuitem> menüponttal lehet előhívni a beállítóablakot. A beállítások részletes leírása a <link linkend="config">Beállítások</link> fejezetben található. </para> 
 </sect2>
 
 <sect2 id="docked-in-panel">
-<title
-><guimenuitem
->Dokkolás a panelba</guimenuitem
-></title>
-
-<para
->A <guimenuitem
->Dokkolás a panelba</guimenuitem
-> menüpont segítségével lehet átváltani a standard megjelenítés (azaz a normál ablak) és a beágyazott állapot között: ilyenkor a program kicsinyített megjelenítőablaka a TDE panelban jelenik meg. A méretváltozástól eltekintve a kijelzett adatok ugyanazok, mint normál ablak esetén. </para
-> 
+<title><guimenuitem>Dokkolás a panelba</guimenuitem></title>
+
+<para>A <guimenuitem>Dokkolás a panelba</guimenuitem> menüpont segítségével lehet átváltani a standard megjelenítés (azaz a normál ablak) és a beágyazott állapot között: ilyenkor a program kicsinyített megjelenítőablaka a TDE panelban jelenik meg. A méretváltozástól eltekintve a kijelzett adatok ugyanazok, mint normál ablak esetén. </para> 
 </sect2>
 
 <sect2 id="help">
-<title
-><guimenu
->Segítség</guimenu
-></title
-> &help.menu.documentation; </sect2>
+<title><guimenu>Segítség</guimenu></title> &help.menu.documentation; </sect2>
 
 <sect2 id="horizontal-bars">
-<title
-><guimenuitem
->Vízszintes oszlopok</guimenuitem
-></title>
-
-<para
->Ha rákattint a <guimenuitem
->Vízszintes oszlopok</guimenuitem
-> menüpontra, akkor a program függőleges oszlopdiagramok helyett vízszinteseket fog megjeleníteni (vagy fordítva). Nem túl hasznos opció, de könnyű volt leprogramozni ;-) </para>
+<title><guimenuitem>Vízszintes oszlopok</guimenuitem></title>
+
+<para>Ha rákattint a <guimenuitem>Vízszintes oszlopok</guimenuitem> menüpontra, akkor a program függőleges oszlopdiagramok helyett vízszinteseket fog megjeleníteni (vagy fordítva). Nem túl hasznos opció, de könnyű volt leprogramozni ;-) </para>
 </sect2>
 
 <sect2 id="quit">
-<title
-><guimenuitem
->Kilépés</guimenuitem
-></title>
-
-<para
->A <guimenuitem
->Kilépés</guimenuitem
-> menüponttal lehet kilépni a programból. Kilépés előtt a program elmenti az aktuális állapotot (a színbeállításokat, az ablakméretet, hogy a panelba ágyazottan fut-e a program) és a következő indításnál mindent automatikusan visszatölt. </para>
-
-<para
->A beállításokat a program a <filename
->$<envar
->HOME</envar
->/.trinity/share/config/ktimemonrc</filename
-> nevű fájlba menti, ahol <filename class="directory"
->$<envar
->HOME</envar
-></filename
-> a felhasználó saját könyvtárát jelenti. Ha a fájl valami miatt törlődik, akkor a program legközelebb az alapértelmezett beállításokkal fog indulni. </para
-> 
+<title><guimenuitem>Kilépés</guimenuitem></title>
+
+<para>A <guimenuitem>Kilépés</guimenuitem> menüponttal lehet kilépni a programból. Kilépés előtt a program elmenti az aktuális állapotot (a színbeállításokat, az ablakméretet, hogy a panelba ágyazottan fut-e a program) és a következő indításnál mindent automatikusan visszatölt. </para>
+
+<para>A beállításokat a program a <filename>$<envar>HOME</envar>/.trinity/share/config/ktimemonrc</filename> nevű fájlba menti, ahol <filename class="directory">$<envar>HOME</envar></filename> a felhasználó saját könyvtárát jelenti. Ha a fájl valami miatt törlődik, akkor a program legközelebb az alapértelmezett beállításokkal fog indulni. </para> 
 </sect2>
 </sect1>
 
 <sect1 id="config">
-<title
->Beállítások</title>
-
-<para
->A &ktimemon; beállításai egy könnyen áttekinthető párbeszédablakban jelennek meg (lásd még <link linkend="config-menu"
->A beállítómenü</link
-> fejezetet). Az <guilabel
->Általános</guilabel
-> lapon lehet megadni a frissítés időközét és a skálázás jellemzőit (lásd a <link linkend="xtndmode"
->kiterjesztett mód</link
-> fejezetet). Ha az <guilabel
->automatikus skálázás</guilabel
-> be van jelölve (erről részletesebben a <link linkend="autoscaling"
->GY. I. K.</link
-> fejezetben olvashat), akkor a skálázási tényezőket nem lehet módosítani, mert azokat a program futás közben számolja ki. </para>
-
-<para
->A <guilabel
->Színek</guilabel
-> lapon lehet beállítani az oszlopdiagramok megjelenítésénél használt színeket. A grafikon előnézeti képén azonnal leellenőrizhető a beállítások hatása. </para>
-
-<para
->A <guilabel
->Műveletek</guilabel
-> lapon lehet módosítani az egérrel végrehajtható parancsok beállításait. A kattintásokat figyelmen kívül lehet hagyni, hozzá lehet őket rendelni a módváltáshoz (lásd a <link linkend="modes"
->Módok</link
-> fejezetet), a felbukkanó menü előhívásához (lásd a <link linkend="menu"
->Menü</link
-> fejezetet), külső program végrehajtásához. Külső program végrehajtásánál a beírt parancsot a parancsértelmező fogja feldolgozni, ezért belső parancsok, környezeti változók, átirányítás is használható (többek között).</para
-> 
-
-<para
->A <guilabel
->Műveletek</guilabel
-> lapon található egy olyan opció is, amellyel le lehet tiltani a tippek megjelenítését (ezek buborékszerű ablakban jelennek a grafikon fölött, numerikus adatokat tartalmazva, lásd <link linkend="fund"
->A program kezelése</link
-> fejezetet).</para
-> 
+<title>Beállítások</title>
+
+<para>A &ktimemon; beállításai egy könnyen áttekinthető párbeszédablakban jelennek meg (lásd még <link linkend="config-menu">A beállítómenü</link> fejezetet). Az <guilabel>Általános</guilabel> lapon lehet megadni a frissítés időközét és a skálázás jellemzőit (lásd a <link linkend="xtndmode">kiterjesztett mód</link> fejezetet). Ha az <guilabel>automatikus skálázás</guilabel> be van jelölve (erről részletesebben a <link linkend="autoscaling">GY. I. K.</link> fejezetben olvashat), akkor a skálázási tényezőket nem lehet módosítani, mert azokat a program futás közben számolja ki. </para>
+
+<para>A <guilabel>Színek</guilabel> lapon lehet beállítani az oszlopdiagramok megjelenítésénél használt színeket. A grafikon előnézeti képén azonnal leellenőrizhető a beállítások hatása. </para>
+
+<para>A <guilabel>Műveletek</guilabel> lapon lehet módosítani az egérrel végrehajtható parancsok beállításait. A kattintásokat figyelmen kívül lehet hagyni, hozzá lehet őket rendelni a módváltáshoz (lásd a <link linkend="modes">Módok</link> fejezetet), a felbukkanó menü előhívásához (lásd a <link linkend="menu">Menü</link> fejezetet), külső program végrehajtásához. Külső program végrehajtásánál a beírt parancsot a parancsértelmező fogja feldolgozni, ezért belső parancsok, környezeti változók, átirányítás is használható (többek között).</para> 
+
+<para>A <guilabel>Műveletek</guilabel> lapon található egy olyan opció is, amellyel le lehet tiltani a tippek megjelenítését (ezek buborékszerű ablakban jelennek a grafikon fölött, numerikus adatokat tartalmazva, lásd <link linkend="fund">A program kezelése</link> fejezetet).</para> 
 </sect1>
 
 <sect1 id="faq">
-<title
->Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre </title>
+<title>Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre </title>
 
 <qandaset>
 <qandaentry>
 <question>
-<para
->Mely operációs rendszereket támogatja a &ktimemon;?</para>
+<para>Mely operációs rendszereket támogatja a &ktimemon;?</para>
 </question>
 <answer>
-<para
->A &ktimemon; csak azokat a &Linux;-alapú rendszereket támogatja, amelyekben elérhető a <filename class="devicefile"
->/proc</filename
-> fájlrendszer, a &Solaris;-alapú rendszereket a <filename
->kstat</filename
-> programkönyvtáron keresztül, a Digital &UNIX; (korábban: DEC/OSF1) rendszereket a <command
->table</command
->(2) rendszerhíváson keresztül. Csak a &Linux;-alapú verziót teszteltük alaposan, ha valamilyen problémát fedezett fel a &Solaris;/Digital &UNIX; változatban, kérem, értesítsen. </para>
-
-<para
->Várom azok jelentkezését, akik segíteni szeretnének a program más platformokra való átültetésében. Elérhető vagyok az <email
->m.maierhofer@tees.ac.uk</email
-> címen. </para>
+<para>A &ktimemon; csak azokat a &Linux;-alapú rendszereket támogatja, amelyekben elérhető a <filename class="devicefile">/proc</filename> fájlrendszer, a &Solaris;-alapú rendszereket a <filename>kstat</filename> programkönyvtáron keresztül, a Digital &UNIX; (korábban: DEC/OSF1) rendszereket a <command>table</command>(2) rendszerhíváson keresztül. Csak a &Linux;-alapú verziót teszteltük alaposan, ha valamilyen problémát fedezett fel a &Solaris;/Digital &UNIX; változatban, kérem, értesítsen. </para>
+
+<para>Várom azok jelentkezését, akik segíteni szeretnének a program más platformokra való átültetésében. Elérhető vagyok az <email>m.maierhofer@tees.ac.uk</email> címen. </para>
 </answer>
 
 </qandaentry>
 
 <qandaentry id="autoscaling">
 <question>
-<para
->Hogyan működik az automatikus skálázás? </para>
+<para>Hogyan működik az automatikus skálázás? </para>
 </question>
 <answer>
-<para
->Minthogy nem lehet olyan skálázási tényezőt találni, amely minden lehetséges lapozási és feladatváltási értékekhez megfelelő lenne (a memóriakihasználtság esetén a teljes memória megadja a maximális értéket), ezért a program egy intelligens automatikus skálázási algoritmust tartalmaz, mely a következőképpen működik: </para>
+<para>Minthogy nem lehet olyan skálázási tényezőt találni, amely minden lehetséges lapozási és feladatváltási értékekhez megfelelő lenne (a memóriakihasználtság esetén a teljes memória megadja a maximális értéket), ezért a program egy intelligens automatikus skálázási algoritmust tartalmaz, mely a következőképpen működik: </para>
 
 <itemizedlist>
 <listitem>
-<para
->Az oszlopdiagramok mindegyik komponensének (lásd a <link linkend="xtndmode"
->kiterjesztett mód</link
-> fejezetét) saját skálázási tényezője van. Ezek kezdeti értéke előre rögzített. </para
-> 
+<para>Az oszlopdiagramok mindegyik komponensének (lásd a <link linkend="xtndmode">kiterjesztett mód</link> fejezetét) saját skálázási tényezője van. Ezek kezdeti értéke előre rögzített. </para> 
 </listitem>
 <listitem>
-<para
->Minden megjelenítési ciklus elején az aktuális értéket beszorozza a program az aktuális skálázási tényezővel. Ha az így módosított érték a megjelenítési határok közé esik, akkor a skálázás változatlan marad (tehát kis változások esetén csak az oszlop magassága változik, a skálázás nem). </para>
+<para>Minden megjelenítési ciklus elején az aktuális értéket beszorozza a program az aktuális skálázási tényezővel. Ha az így módosított érték a megjelenítési határok közé esik, akkor a skálázás változatlan marad (tehát kis változások esetén csak az oszlop magassága változik, a skálázás nem). </para>
 </listitem>
 <listitem>
-<para
->Ha a skálázott érték túl nagy vagy túl kicsi ahhoz, hogy megjeleníthető legyen az aktuális skálázással, akkor a skálázási tényezőt úgy változtatja meg a program, hogy a kapott oszlop kb. az ablak fele magasságáig érjen. Így a legtöbb esetben elkerülhető, hogy az állandó újraskálázás miatt folyamatosan változzanak a skálázási tényezők (ami a grafikon "ugrálását" vonná maga után. </para>
+<para>Ha a skálázott érték túl nagy vagy túl kicsi ahhoz, hogy megjeleníthető legyen az aktuális skálázással, akkor a skálázási tényezőt úgy változtatja meg a program, hogy a kapott oszlop kb. az ablak fele magasságáig érjen. Így a legtöbb esetben elkerülhető, hogy az állandó újraskálázás miatt folyamatosan változzanak a skálázási tényezők (ami a grafikon "ugrálását" vonná maga után. </para>
 </listitem>
 </itemizedlist>
 </answer>
@@ -406,25 +187,12 @@
 
 <qandaentry>
 <question>
-<para
->Miért jelenik meg néha a <errorname
->diagnosztikai kimenet érkezett az alfolyamatból</errorname
-> üzenet? </para>
+<para>Miért jelenik meg néha a <errorname>diagnosztikai kimenet érkezett az alfolyamatból</errorname> üzenet? </para>
 </question>
 <answer>
-<para
->Ha valamelyik egérgombot egy külső programhoz rendeli, ahogy a <link linkend="config"
->Beállítások</link
-> fejezetben le van írva, akkor a program nem ellenőrzi le a parancs tartalmát. A parancs végrehajtása a parancsértelmező segítségével fog megtörténni, ezért annak belső parancsai, környezeti változók stb. is szerepelhetnek benne. A &ktimemon; figyeli a program <systemitem
->stderr</systemitem
-> kimenetét, és annak tartalmát (ha van) megjeleníti egy üzenetablakban. </para>
-
-<para
->A programnak ez a képessége hasznos lehet hibakeresésnél, ha a parancs nem az elvárt módon működik, de zavaróvá válhat, ha a program nagymennyiségű adatot ír ki az <systemitem
->stderr</systemitem
-> kimenetre. A probléma egyik lehetséges megoldási módja az, ha a parancs végéhez hozzáfűzi a <userinput
->2&gt;/dev/null</userinput
-> átirányítási utasítást. Ennek hatására a kimenetet az operációs rendszer elnyeli, emiatt az üzenetablak sem jelenik meg. </para>
+<para>Ha valamelyik egérgombot egy külső programhoz rendeli, ahogy a <link linkend="config">Beállítások</link> fejezetben le van írva, akkor a program nem ellenőrzi le a parancs tartalmát. A parancs végrehajtása a parancsértelmező segítségével fog megtörténni, ezért annak belső parancsai, környezeti változók stb. is szerepelhetnek benne. A &ktimemon; figyeli a program <systemitem>stderr</systemitem> kimenetét, és annak tartalmát (ha van) megjeleníti egy üzenetablakban. </para>
+
+<para>A programnak ez a képessége hasznos lehet hibakeresésnél, ha a parancs nem az elvárt módon működik, de zavaróvá válhat, ha a program nagymennyiségű adatot ír ki az <systemitem>stderr</systemitem> kimenetre. A probléma egyik lehetséges megoldási módja az, ha a parancs végéhez hozzáfűzi a <userinput>2&gt;/dev/null</userinput> átirányítási utasítást. Ennek hatására a kimenetet az operációs rendszer elnyeli, emiatt az üzenetablak sem jelenik meg. </para>
 </answer>
 </qandaentry>
 
@@ -432,30 +200,13 @@
 </sect1>
 
 <sect1 id="ktimemon-thanks-and-acknowledgements">
-<title
->A közreműködők névsora</title>
-
-<para
->A &ktimemon; a testvérem által írt Xt-alapú programra épül.</para>
-
-<para
->Köszönet Tobe Tobennek (<email
->ttoben@artis.uni-oldenburg.de</email
->) Cristian Tibirna-nak (<email
->ctibirna@gch.ulaval.ca</email
->), Dirk A. Muellernek (<email
->dmuell@rhrk.uni-kl.de</email
->), Mark Krischernek (<email
->krischem@amp.com</email
->) és Lubos Lunaknak (<email
->l.lunak@sh.cvut.cz</email
->) a hibajelentésekért, a javításokért, a megjegyzésekért és a sok javaslatért. </para>
-
-<para
->Magyar fordítás: Szántó Tamás <email
->tszanto@mol.hu</email
-></para
-> 
+<title>A közreműködők névsora</title>
+
+<para>A &ktimemon; a testvérem által írt Xt-alapú programra épül.</para>
+
+<para>Köszönet Tobe Tobennek (<email>ttoben@artis.uni-oldenburg.de</email>) Cristian Tibirna-nak (<email>ctibirna@gch.ulaval.ca</email>), Dirk A. Muellernek (<email>dmuell@rhrk.uni-kl.de</email>), Mark Krischernek (<email>krischem@amp.com</email>) és Lubos Lunaknak (<email>l.lunak@sh.cvut.cz</email>) a hibajelentésekért, a javításokért, a megjegyzésekért és a sok javaslatért. </para>
+
+<para>Magyar fordítás: Szántó Tamás <email>tszanto@mol.hu</email></para> 
 &underGPL; </sect1>
 </chapter>