diff options
Diffstat (limited to 'tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook')
| -rw-r--r-- | tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook | 417 |
1 files changed, 84 insertions, 333 deletions
diff --git a/tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook b/tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook index 9d182394aee..3766f7e193a 100644 --- a/tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook +++ b/tde-i18n-hu/docs/tdeaddons/kicker-applets/ktimemon.docbook @@ -1,404 +1,185 @@ <chapter id="ktimemon"> <chapterinfo> -<title ->&ktimemon;</title> +<title>&ktimemon;</title> <authorgroup> -<author -><firstname ->Martin</firstname -> <surname ->Maierhofer</surname -> <affiliation -> <address -><email ->m.maierhofer@tees.ac.uk</email -></address> +<author><firstname>Martin</firstname> <surname>Maierhofer</surname> <affiliation> <address><email>m.maierhofer@tees.ac.uk</email></address> </affiliation> </author> -<othercredit role="translator" -><firstname ->Tamás</firstname -><surname ->Szántó</surname -><contrib ->Magyar fordítás</contrib -><affiliation -><address -><email ->tszanto@mol.hu</email -></address -></affiliation -></othercredit -> +<othercredit role="translator"><firstname>Tamás</firstname><surname>Szántó</surname><contrib>Magyar fordítás</contrib><affiliation><address><email>tszanto@mol.hu</email></address></affiliation></othercredit> </authorgroup> -<date ->2001. 11. 29.</date -> <releaseinfo ->0.03.01</releaseinfo -> <abstract -> <para ->A &ktimemon; egy KDE-alapú rendszermonitorozó program</para> +<date>2001. 11. 29.</date> <releaseinfo>0.03.01</releaseinfo> <abstract> <para>A &ktimemon; egy KDE-alapú rendszermonitorozó program</para> </abstract> <keywordset> -<keyword ->KDE</keyword> -<keyword ->ktimemon</keyword> -<keyword ->rendszermonitor</keyword> -<keyword ->timemon</keyword> +<keyword>KDE</keyword> +<keyword>ktimemon</keyword> +<keyword>rendszermonitor</keyword> +<keyword>timemon</keyword> </keywordset> </chapterinfo> -<title ->Bevezető</title> +<title>Bevezető</title> -<para ->A &ktimemon; segítségével könnyen nyomon lehet követni a rendszererőforrások kihasználtságát. Oszlopgrafikonok formájában lehet megtekinteni a <acronym ->CPU</acronym ->, a memória, a lapozási terület, a lemezhasználat és a feladatváltások jellemzőit. Hasonlóan a többi <ulink url="http://www.kde.org/" ->KDE</ulink ->-alapú programhoz, ez is rendelkezik grafikus beállítófelülettel. Támogatja a <emphasis ->dokkolást</emphasis -> is, tehát a TDE panelba ágyazva is használható.</para> +<para>A &ktimemon; segítségével könnyen nyomon lehet követni a rendszererőforrások kihasználtságát. Oszlopgrafikonok formájában lehet megtekinteni a <acronym>CPU</acronym>, a memória, a lapozási terület, a lemezhasználat és a feladatváltások jellemzőit. Hasonlóan a többi <ulink url="http://www.kde.org/">KDE</ulink>-alapú programhoz, ez is rendelkezik grafikus beállítófelülettel. Támogatja a <emphasis>dokkolást</emphasis> is, tehát a TDE panelba ágyazva is használható.</para> <note> -<para ->A &ktimemon; egyelőre csak a következő rendszereket támogatja: a &Linux;-ot, a <filename ->/proc</filename -> fájlrendszeren keresztül, a &Solaris;-t a <filename ->kstat</filename -> programkönyvtáron keresztül, a Digital &UNIX;-ot (korábban: DEC/OSF1) a <command ->table</command ->(2) rendszerhíváson keresztül. Nagyon örülnék, ha valaki segíteni tudna a program más rendszerekre való átvitelében. </para> +<para>A &ktimemon; egyelőre csak a következő rendszereket támogatja: a &Linux;-ot, a <filename>/proc</filename> fájlrendszeren keresztül, a &Solaris;-t a <filename>kstat</filename> programkönyvtáron keresztül, a Digital &UNIX;-ot (korábban: DEC/OSF1) a <command>table</command>(2) rendszerhíváson keresztül. Nagyon örülnék, ha valaki segíteni tudna a program más rendszerekre való átvitelében. </para> </note> -<para ->A &ktimemon; elindítható parancssorból és a &kde; <guimenu ->Start</guimenu -> menüjéből (a <guisubmenu ->Segédprogramok</guisubmenu -> ágból) is. Ha a parancssorból történő indítást választja, akkor a &ktimemon; elfogadja a szokásos &X-Window;-paramétereket, például a <option ->-geometry</option -> argumentumot. A program figyelembe veszi a <emphasis ->munkafolyamatokat</emphasis ->, tehát kilépéskor elmenti a beállítási paramétereket (például a színeket), és indításkor automatikusan visszaállítja a legutóbbi állapotot. </para> +<para>A &ktimemon; elindítható parancssorból és a &kde; <guimenu>Start</guimenu> menüjéből (a <guisubmenu>Segédprogramok</guisubmenu> ágból) is. Ha a parancssorból történő indítást választja, akkor a &ktimemon; elfogadja a szokásos &X-Window;-paramétereket, például a <option>-geometry</option> argumentumot. A program figyelembe veszi a <emphasis>munkafolyamatokat</emphasis>, tehát kilépéskor elmenti a beállítási paramétereket (például a színeket), és indításkor automatikusan visszaállítja a legutóbbi állapotot. </para> <sect1 id="fund"> -<title ->A program kezelése</title> +<title>A program kezelése</title> -<para ->A &ktimemon; indulása után megjelenő kis ablakban láthatók az operációs rendszer legfontosabb adatai. Ha az egérmutatót az ablak fölött hagyja egy ideig, akkor megjelenik egy <emphasis ->tipp</emphasis -> (egy buborékszerű információs ablak), mely különféle numerikus adatokat tartalmaz a rendszerről, oszlopdiagram formájában megjelenítve. A tippeket le lehet tiltani (részletesebben lásd a <link linkend="config" ->Beállítások</link -> részben). </para -> +<para>A &ktimemon; indulása után megjelenő kis ablakban láthatók az operációs rendszer legfontosabb adatai. Ha az egérmutatót az ablak fölött hagyja egy ideig, akkor megjelenik egy <emphasis>tipp</emphasis> (egy buborékszerű információs ablak), mely különféle numerikus adatokat tartalmaz a rendszerről, oszlopdiagram formájában megjelenítve. A tippeket le lehet tiltani (részletesebben lásd a <link linkend="config">Beállítások</link> részben). </para> <sect2 id="modes"> -<title ->Megjelenítési módok</title> - -<para ->A &ktimemon; két különböző információcsoportot tud megjeleníteni. A <link linkend="config" ->Beállítások</link -> részben részletesen elmagyarázzuk, hogyan lehet egérgombokat rendelni a különféle műveletekhez. Alapértelmezés szerint a bal egérgombbal lehet a kijelzési módok között váltani, tehát ha a bal egérgombbal az ablak területére kattint, akkor a kijelzési mód az alapértelmezett <guilabel ->normál módról</guilabel -> átvált az ún. <guilabel ->kiterjesztett módra</guilabel ->, és fordítva. </para> +<title>Megjelenítési módok</title> + +<para>A &ktimemon; két különböző információcsoportot tud megjeleníteni. A <link linkend="config">Beállítások</link> részben részletesen elmagyarázzuk, hogyan lehet egérgombokat rendelni a különféle műveletekhez. Alapértelmezés szerint a bal egérgombbal lehet a kijelzési módok között váltani, tehát ha a bal egérgombbal az ablak területére kattint, akkor a kijelzési mód az alapértelmezett <guilabel>normál módról</guilabel> átvált az ún. <guilabel>kiterjesztett módra</guilabel>, és fordítva. </para> <sect3 id="normalmode"> -<title ->Normál mód</title> +<title>Normál mód</title> -<para ->A &ktimemon; első indítása után megjelennek a CPU, a memória és a lapozási terület kihasználtsági mutatói. A kijelzéshez használt három oszlopdiagram folyamatosan változik a pillanatnyi érték függvényében (az alapértelmezett frissítési időköz 0,5 s, ez megváltoztatható, lásd a <link linkend="config" ->Beállítások</link -> részt). Az oszlopok által reprezentált értékek (balról jobbra haladva): <variablelist> +<para>A &ktimemon; első indítása után megjelennek a CPU, a memória és a lapozási terület kihasználtsági mutatói. A kijelzéshez használt három oszlopdiagram folyamatosan változik a pillanatnyi érték függvényében (az alapértelmezett frissítési időköz 0,5 s, ez megváltoztatható, lásd a <link linkend="config">Beállítások</link> részt). Az oszlopok által reprezentált értékek (balról jobbra haladva): <variablelist> <varlistentry> -<term ->a <acronym ->CPU</acronym -> kihasználtsága.</term> +<term>a <acronym>CPU</acronym> kihasználtsága.</term> <listitem> -<para ->Az oszlop három különböző színű részből tevődik össze, a <acronym ->CPU</acronym -> három módjában eltöltött idővel arányosan. Ezek lentről felfelé: a rendszermag-mód, a felhasználói mód és a csökkentett prioritású (<emphasis ->nice</emphasis ->) felhasználói mód - ez utóbbit a &Solaris;ban nem lehet lekérdezni, ezért az oszlop legfelső része ilyen rendszereknél a <emphasis ->várakozási</emphasis -> állapotban eltöltött időt mutatja. Az oszlop teteje és az ablak széle közötti rész a <acronym ->CPU</acronym -> üresjárati idejének felel meg.</para> +<para>Az oszlop három különböző színű részből tevődik össze, a <acronym>CPU</acronym> három módjában eltöltött idővel arányosan. Ezek lentről felfelé: a rendszermag-mód, a felhasználói mód és a csökkentett prioritású (<emphasis>nice</emphasis>) felhasználói mód - ez utóbbit a &Solaris;ban nem lehet lekérdezni, ezért az oszlop legfelső része ilyen rendszereknél a <emphasis>várakozási</emphasis> állapotban eltöltött időt mutatja. Az oszlop teteje és az ablak széle közötti rész a <acronym>CPU</acronym> üresjárati idejének felel meg.</para> </listitem> </varlistentry> <varlistentry> -<term ->Memóriahasználat</term> +<term>Memóriahasználat</term> <listitem> -<para ->A <acronym ->CPU</acronym ->-használat oszlopához hasonlóan ez az oszlop is három részből áll, a következő értékeket reprezentálva (lentről felfelé): a folyamatok által lefoglalt memória mennyisége, az I/O-pufferelés és a fájlgyorstár által lefoglalt memória. Digital &UNIX; rendszerekben a középső rész az <quote ->inaktív</quote -> memóriát jelképezi (a lefoglalt, de még fel nem használt memóriamennyiséget), &Solaris;-alapú rendszerekben pedig ez a középső rész nem használt, a legfelső rész a kernel által használt összes memóriát jelzi. Az oszlop teteje és az ablak pereme közötti rész a szabad, felhasználható memória mennyiségét reprezentálja.</para> +<para>A <acronym>CPU</acronym>-használat oszlopához hasonlóan ez az oszlop is három részből áll, a következő értékeket reprezentálva (lentről felfelé): a folyamatok által lefoglalt memória mennyisége, az I/O-pufferelés és a fájlgyorstár által lefoglalt memória. Digital &UNIX; rendszerekben a középső rész az <quote>inaktív</quote> memóriát jelképezi (a lefoglalt, de még fel nem használt memóriamennyiséget), &Solaris;-alapú rendszerekben pedig ez a középső rész nem használt, a legfelső rész a kernel által használt összes memóriát jelzi. Az oszlop teteje és az ablak pereme közötti rész a szabad, felhasználható memória mennyiségét reprezentálja.</para> </listitem> </varlistentry> <varlistentry> -<term ->Lapozási terület</term> +<term>Lapozási terület</term> <listitem> -<para ->Ez az oszlop csak egy részből áll, a felhasznált lapozási terület arányát mutatja a teljes rendelkezésre álló területhez képest. </para> +<para>Ez az oszlop csak egy részből áll, a felhasznált lapozási terület arányát mutatja a teljes rendelkezésre álló területhez képest. </para> </listitem> </varlistentry> </variablelist> </para> -<para ->Ha a <quote ->módváltáshoz</quote -> rendelt egérgombbal kattint a &ktimemon; ablakban, akkor a program <quote ->kiterjesztett módba</quote -> vált.</para> +<para>Ha a <quote>módváltáshoz</quote> rendelt egérgombbal kattint a &ktimemon; ablakban, akkor a program <quote>kiterjesztett módba</quote> vált.</para> </sect3> <sect3 id="xtndmode"> -<title ->Kiterjesztett mód </title> +<title>Kiterjesztett mód </title> -<para ->Ebben a módban is három oszlopgrafikon látszik, de így más értékeket jeleznek. Balról jobbra haladva:</para> +<para>Ebben a módban is három oszlopgrafikon látszik, de így más értékeket jeleznek. Balról jobbra haladva:</para> <variablelist> <varlistentry> -<term ->Lapozási aktivitás</term> +<term>Lapozási aktivitás</term> <listitem> -<para ->Ez az oszlop két részből áll, az alsó az utolsó mintavételezési időszakban a háttértárra kiírt memórialapok számát mutatja, a felső pedig ugyanezen időszak alatt a háttértárról beolvasott memórialapok számát.</para> +<para>Ez az oszlop két részből áll, az alsó az utolsó mintavételezési időszakban a háttértárra kiírt memórialapok számát mutatja, a felső pedig ugyanezen időszak alatt a háttértárról beolvasott memórialapok számát.</para> </listitem> </varlistentry> <varlistentry> -<term ->Lapozási aktivitás (lemezre)</term> +<term>Lapozási aktivitás (lemezre)</term> <listitem> -<para ->A második oszlop az elsőhöz hasonló információt, a lemezre történő lapozást mutatja.</para> +<para>A második oszlop az elsőhöz hasonló információt, a lemezre történő lapozást mutatja.</para> </listitem> </varlistentry> <varlistentry> -<term ->A feladatváltások száma</term> +<term>A feladatváltások száma</term> <listitem> -<para ->Ez az oszlop csak egy részből áll, mely a legutolsó mintavételezési időszakban történt feladatváltások számát reprezentálja.</para> +<para>Ez az oszlop csak egy részből áll, mely a legutolsó mintavételezési időszakban történt feladatváltások számát reprezentálja.</para> </listitem> </varlistentry> </variablelist> -<para ->Minthogy nem lehet előre megmondani, hogy a kijelzett értékek milyen tartományba esnek a <quote ->kiterjesztett módban</quote ->, ezért alapértelmezésben a program <emphasis ->automatikus skálázást</emphasis -> használ (ennek leírása a <link linkend="autoscaling" ->Gyakran feltett kérdések</link -> részben található). De arra is van lehetőség, hogy megadja a skálázás értékeit, ennek módját megtalálható a <link linkend="config" ->Beállítások</link -> részben.</para> - -<para ->A két grafikoncsoport közös színbeállításokat használ, tehát a <quote ->normál módban</quote -> beállított színek a <quote ->kiterjesztett módban</quote -> is érvényesek lesznek (a színbeállításról részletesen a <link linkend="config" ->Beállítások</link -> részben olvashat).</para> +<para>Minthogy nem lehet előre megmondani, hogy a kijelzett értékek milyen tartományba esnek a <quote>kiterjesztett módban</quote>, ezért alapértelmezésben a program <emphasis>automatikus skálázást</emphasis> használ (ennek leírása a <link linkend="autoscaling">Gyakran feltett kérdések</link> részben található). De arra is van lehetőség, hogy megadja a skálázás értékeit, ennek módját megtalálható a <link linkend="config">Beállítások</link> részben.</para> + +<para>A két grafikoncsoport közös színbeállításokat használ, tehát a <quote>normál módban</quote> beállított színek a <quote>kiterjesztett módban</quote> is érvényesek lesznek (a színbeállításról részletesen a <link linkend="config">Beállítások</link> részben olvashat).</para> </sect3> </sect2> </sect1> <sect1 id="menu"> -<title ->A menüstruktúra</title> +<title>A menüstruktúra</title> -<para ->Alapértelmezés szerint a jobb egérgombbal lehet előhívni a felbukkanó menüt, tehát ha a jobb egérgombbal kattint az ablak területén belül, akkor megjelenik egy menü, melynek leírását a következő fejezetekben találhatja meg. </para> +<para>Alapértelmezés szerint a jobb egérgombbal lehet előhívni a felbukkanó menüt, tehát ha a jobb egérgombbal kattint az ablak területén belül, akkor megjelenik egy menü, melynek leírását a következő fejezetekben találhatja meg. </para> <sect2 id="config-menu"> -<title -><guimenuitem ->Beállítások...</guimenuitem -></title> - -<para ->A <guimenuitem ->Beállítások...</guimenuitem -> menüponttal lehet előhívni a beállítóablakot. A beállítások részletes leírása a <link linkend="config" ->Beállítások</link -> fejezetben található. </para -> +<title><guimenuitem>Beállítások...</guimenuitem></title> + +<para>A <guimenuitem>Beállítások...</guimenuitem> menüponttal lehet előhívni a beállítóablakot. A beállítások részletes leírása a <link linkend="config">Beállítások</link> fejezetben található. </para> </sect2> <sect2 id="docked-in-panel"> -<title -><guimenuitem ->Dokkolás a panelba</guimenuitem -></title> - -<para ->A <guimenuitem ->Dokkolás a panelba</guimenuitem -> menüpont segítségével lehet átváltani a standard megjelenítés (azaz a normál ablak) és a beágyazott állapot között: ilyenkor a program kicsinyített megjelenítőablaka a TDE panelban jelenik meg. A méretváltozástól eltekintve a kijelzett adatok ugyanazok, mint normál ablak esetén. </para -> +<title><guimenuitem>Dokkolás a panelba</guimenuitem></title> + +<para>A <guimenuitem>Dokkolás a panelba</guimenuitem> menüpont segítségével lehet átváltani a standard megjelenítés (azaz a normál ablak) és a beágyazott állapot között: ilyenkor a program kicsinyített megjelenítőablaka a TDE panelban jelenik meg. A méretváltozástól eltekintve a kijelzett adatok ugyanazok, mint normál ablak esetén. </para> </sect2> <sect2 id="help"> -<title -><guimenu ->Segítség</guimenu -></title -> &help.menu.documentation; </sect2> +<title><guimenu>Segítség</guimenu></title> &help.menu.documentation; </sect2> <sect2 id="horizontal-bars"> -<title -><guimenuitem ->Vízszintes oszlopok</guimenuitem -></title> - -<para ->Ha rákattint a <guimenuitem ->Vízszintes oszlopok</guimenuitem -> menüpontra, akkor a program függőleges oszlopdiagramok helyett vízszinteseket fog megjeleníteni (vagy fordítva). Nem túl hasznos opció, de könnyű volt leprogramozni ;-) </para> +<title><guimenuitem>Vízszintes oszlopok</guimenuitem></title> + +<para>Ha rákattint a <guimenuitem>Vízszintes oszlopok</guimenuitem> menüpontra, akkor a program függőleges oszlopdiagramok helyett vízszinteseket fog megjeleníteni (vagy fordítva). Nem túl hasznos opció, de könnyű volt leprogramozni ;-) </para> </sect2> <sect2 id="quit"> -<title -><guimenuitem ->Kilépés</guimenuitem -></title> - -<para ->A <guimenuitem ->Kilépés</guimenuitem -> menüponttal lehet kilépni a programból. Kilépés előtt a program elmenti az aktuális állapotot (a színbeállításokat, az ablakméretet, hogy a panelba ágyazottan fut-e a program) és a következő indításnál mindent automatikusan visszatölt. </para> - -<para ->A beállításokat a program a <filename ->$<envar ->HOME</envar ->/.trinity/share/config/ktimemonrc</filename -> nevű fájlba menti, ahol <filename class="directory" ->$<envar ->HOME</envar -></filename -> a felhasználó saját könyvtárát jelenti. Ha a fájl valami miatt törlődik, akkor a program legközelebb az alapértelmezett beállításokkal fog indulni. </para -> +<title><guimenuitem>Kilépés</guimenuitem></title> + +<para>A <guimenuitem>Kilépés</guimenuitem> menüponttal lehet kilépni a programból. Kilépés előtt a program elmenti az aktuális állapotot (a színbeállításokat, az ablakméretet, hogy a panelba ágyazottan fut-e a program) és a következő indításnál mindent automatikusan visszatölt. </para> + +<para>A beállításokat a program a <filename>$<envar>HOME</envar>/.trinity/share/config/ktimemonrc</filename> nevű fájlba menti, ahol <filename class="directory">$<envar>HOME</envar></filename> a felhasználó saját könyvtárát jelenti. Ha a fájl valami miatt törlődik, akkor a program legközelebb az alapértelmezett beállításokkal fog indulni. </para> </sect2> </sect1> <sect1 id="config"> -<title ->Beállítások</title> - -<para ->A &ktimemon; beállításai egy könnyen áttekinthető párbeszédablakban jelennek meg (lásd még <link linkend="config-menu" ->A beállítómenü</link -> fejezetet). Az <guilabel ->Általános</guilabel -> lapon lehet megadni a frissítés időközét és a skálázás jellemzőit (lásd a <link linkend="xtndmode" ->kiterjesztett mód</link -> fejezetet). Ha az <guilabel ->automatikus skálázás</guilabel -> be van jelölve (erről részletesebben a <link linkend="autoscaling" ->GY. I. K.</link -> fejezetben olvashat), akkor a skálázási tényezőket nem lehet módosítani, mert azokat a program futás közben számolja ki. </para> - -<para ->A <guilabel ->Színek</guilabel -> lapon lehet beállítani az oszlopdiagramok megjelenítésénél használt színeket. A grafikon előnézeti képén azonnal leellenőrizhető a beállítások hatása. </para> - -<para ->A <guilabel ->Műveletek</guilabel -> lapon lehet módosítani az egérrel végrehajtható parancsok beállításait. A kattintásokat figyelmen kívül lehet hagyni, hozzá lehet őket rendelni a módváltáshoz (lásd a <link linkend="modes" ->Módok</link -> fejezetet), a felbukkanó menü előhívásához (lásd a <link linkend="menu" ->Menü</link -> fejezetet), külső program végrehajtásához. Külső program végrehajtásánál a beírt parancsot a parancsértelmező fogja feldolgozni, ezért belső parancsok, környezeti változók, átirányítás is használható (többek között).</para -> - -<para ->A <guilabel ->Műveletek</guilabel -> lapon található egy olyan opció is, amellyel le lehet tiltani a tippek megjelenítését (ezek buborékszerű ablakban jelennek a grafikon fölött, numerikus adatokat tartalmazva, lásd <link linkend="fund" ->A program kezelése</link -> fejezetet).</para -> +<title>Beállítások</title> + +<para>A &ktimemon; beállításai egy könnyen áttekinthető párbeszédablakban jelennek meg (lásd még <link linkend="config-menu">A beállítómenü</link> fejezetet). Az <guilabel>Általános</guilabel> lapon lehet megadni a frissítés időközét és a skálázás jellemzőit (lásd a <link linkend="xtndmode">kiterjesztett mód</link> fejezetet). Ha az <guilabel>automatikus skálázás</guilabel> be van jelölve (erről részletesebben a <link linkend="autoscaling">GY. I. K.</link> fejezetben olvashat), akkor a skálázási tényezőket nem lehet módosítani, mert azokat a program futás közben számolja ki. </para> + +<para>A <guilabel>Színek</guilabel> lapon lehet beállítani az oszlopdiagramok megjelenítésénél használt színeket. A grafikon előnézeti képén azonnal leellenőrizhető a beállítások hatása. </para> + +<para>A <guilabel>Műveletek</guilabel> lapon lehet módosítani az egérrel végrehajtható parancsok beállításait. A kattintásokat figyelmen kívül lehet hagyni, hozzá lehet őket rendelni a módváltáshoz (lásd a <link linkend="modes">Módok</link> fejezetet), a felbukkanó menü előhívásához (lásd a <link linkend="menu">Menü</link> fejezetet), külső program végrehajtásához. Külső program végrehajtásánál a beírt parancsot a parancsértelmező fogja feldolgozni, ezért belső parancsok, környezeti változók, átirányítás is használható (többek között).</para> + +<para>A <guilabel>Műveletek</guilabel> lapon található egy olyan opció is, amellyel le lehet tiltani a tippek megjelenítését (ezek buborékszerű ablakban jelennek a grafikon fölött, numerikus adatokat tartalmazva, lásd <link linkend="fund">A program kezelése</link> fejezetet).</para> </sect1> <sect1 id="faq"> -<title ->Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre </title> +<title>Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre </title> <qandaset> <qandaentry> <question> -<para ->Mely operációs rendszereket támogatja a &ktimemon;?</para> +<para>Mely operációs rendszereket támogatja a &ktimemon;?</para> </question> <answer> -<para ->A &ktimemon; csak azokat a &Linux;-alapú rendszereket támogatja, amelyekben elérhető a <filename class="devicefile" ->/proc</filename -> fájlrendszer, a &Solaris;-alapú rendszereket a <filename ->kstat</filename -> programkönyvtáron keresztül, a Digital &UNIX; (korábban: DEC/OSF1) rendszereket a <command ->table</command ->(2) rendszerhíváson keresztül. Csak a &Linux;-alapú verziót teszteltük alaposan, ha valamilyen problémát fedezett fel a &Solaris;/Digital &UNIX; változatban, kérem, értesítsen. </para> - -<para ->Várom azok jelentkezését, akik segíteni szeretnének a program más platformokra való átültetésében. Elérhető vagyok az <email ->m.maierhofer@tees.ac.uk</email -> címen. </para> +<para>A &ktimemon; csak azokat a &Linux;-alapú rendszereket támogatja, amelyekben elérhető a <filename class="devicefile">/proc</filename> fájlrendszer, a &Solaris;-alapú rendszereket a <filename>kstat</filename> programkönyvtáron keresztül, a Digital &UNIX; (korábban: DEC/OSF1) rendszereket a <command>table</command>(2) rendszerhíváson keresztül. Csak a &Linux;-alapú verziót teszteltük alaposan, ha valamilyen problémát fedezett fel a &Solaris;/Digital &UNIX; változatban, kérem, értesítsen. </para> + +<para>Várom azok jelentkezését, akik segíteni szeretnének a program más platformokra való átültetésében. Elérhető vagyok az <email>m.maierhofer@tees.ac.uk</email> címen. </para> </answer> </qandaentry> <qandaentry id="autoscaling"> <question> -<para ->Hogyan működik az automatikus skálázás? </para> +<para>Hogyan működik az automatikus skálázás? </para> </question> <answer> -<para ->Minthogy nem lehet olyan skálázási tényezőt találni, amely minden lehetséges lapozási és feladatváltási értékekhez megfelelő lenne (a memóriakihasználtság esetén a teljes memória megadja a maximális értéket), ezért a program egy intelligens automatikus skálázási algoritmust tartalmaz, mely a következőképpen működik: </para> +<para>Minthogy nem lehet olyan skálázási tényezőt találni, amely minden lehetséges lapozási és feladatváltási értékekhez megfelelő lenne (a memóriakihasználtság esetén a teljes memória megadja a maximális értéket), ezért a program egy intelligens automatikus skálázási algoritmust tartalmaz, mely a következőképpen működik: </para> <itemizedlist> <listitem> -<para ->Az oszlopdiagramok mindegyik komponensének (lásd a <link linkend="xtndmode" ->kiterjesztett mód</link -> fejezetét) saját skálázási tényezője van. Ezek kezdeti értéke előre rögzített. </para -> +<para>Az oszlopdiagramok mindegyik komponensének (lásd a <link linkend="xtndmode">kiterjesztett mód</link> fejezetét) saját skálázási tényezője van. Ezek kezdeti értéke előre rögzített. </para> </listitem> <listitem> -<para ->Minden megjelenítési ciklus elején az aktuális értéket beszorozza a program az aktuális skálázási tényezővel. Ha az így módosított érték a megjelenítési határok közé esik, akkor a skálázás változatlan marad (tehát kis változások esetén csak az oszlop magassága változik, a skálázás nem). </para> +<para>Minden megjelenítési ciklus elején az aktuális értéket beszorozza a program az aktuális skálázási tényezővel. Ha az így módosított érték a megjelenítési határok közé esik, akkor a skálázás változatlan marad (tehát kis változások esetén csak az oszlop magassága változik, a skálázás nem). </para> </listitem> <listitem> -<para ->Ha a skálázott érték túl nagy vagy túl kicsi ahhoz, hogy megjeleníthető legyen az aktuális skálázással, akkor a skálázási tényezőt úgy változtatja meg a program, hogy a kapott oszlop kb. az ablak fele magasságáig érjen. Így a legtöbb esetben elkerülhető, hogy az állandó újraskálázás miatt folyamatosan változzanak a skálázási tényezők (ami a grafikon "ugrálását" vonná maga után. </para> +<para>Ha a skálázott érték túl nagy vagy túl kicsi ahhoz, hogy megjeleníthető legyen az aktuális skálázással, akkor a skálázási tényezőt úgy változtatja meg a program, hogy a kapott oszlop kb. az ablak fele magasságáig érjen. Így a legtöbb esetben elkerülhető, hogy az állandó újraskálázás miatt folyamatosan változzanak a skálázási tényezők (ami a grafikon "ugrálását" vonná maga után. </para> </listitem> </itemizedlist> </answer> @@ -406,25 +187,12 @@ <qandaentry> <question> -<para ->Miért jelenik meg néha a <errorname ->diagnosztikai kimenet érkezett az alfolyamatból</errorname -> üzenet? </para> +<para>Miért jelenik meg néha a <errorname>diagnosztikai kimenet érkezett az alfolyamatból</errorname> üzenet? </para> </question> <answer> -<para ->Ha valamelyik egérgombot egy külső programhoz rendeli, ahogy a <link linkend="config" ->Beállítások</link -> fejezetben le van írva, akkor a program nem ellenőrzi le a parancs tartalmát. A parancs végrehajtása a parancsértelmező segítségével fog megtörténni, ezért annak belső parancsai, környezeti változók stb. is szerepelhetnek benne. A &ktimemon; figyeli a program <systemitem ->stderr</systemitem -> kimenetét, és annak tartalmát (ha van) megjeleníti egy üzenetablakban. </para> - -<para ->A programnak ez a képessége hasznos lehet hibakeresésnél, ha a parancs nem az elvárt módon működik, de zavaróvá válhat, ha a program nagymennyiségű adatot ír ki az <systemitem ->stderr</systemitem -> kimenetre. A probléma egyik lehetséges megoldási módja az, ha a parancs végéhez hozzáfűzi a <userinput ->2>/dev/null</userinput -> átirányítási utasítást. Ennek hatására a kimenetet az operációs rendszer elnyeli, emiatt az üzenetablak sem jelenik meg. </para> +<para>Ha valamelyik egérgombot egy külső programhoz rendeli, ahogy a <link linkend="config">Beállítások</link> fejezetben le van írva, akkor a program nem ellenőrzi le a parancs tartalmát. A parancs végrehajtása a parancsértelmező segítségével fog megtörténni, ezért annak belső parancsai, környezeti változók stb. is szerepelhetnek benne. A &ktimemon; figyeli a program <systemitem>stderr</systemitem> kimenetét, és annak tartalmát (ha van) megjeleníti egy üzenetablakban. </para> + +<para>A programnak ez a képessége hasznos lehet hibakeresésnél, ha a parancs nem az elvárt módon működik, de zavaróvá válhat, ha a program nagymennyiségű adatot ír ki az <systemitem>stderr</systemitem> kimenetre. A probléma egyik lehetséges megoldási módja az, ha a parancs végéhez hozzáfűzi a <userinput>2>/dev/null</userinput> átirányítási utasítást. Ennek hatására a kimenetet az operációs rendszer elnyeli, emiatt az üzenetablak sem jelenik meg. </para> </answer> </qandaentry> @@ -432,30 +200,13 @@ </sect1> <sect1 id="ktimemon-thanks-and-acknowledgements"> -<title ->A közreműködők névsora</title> - -<para ->A &ktimemon; a testvérem által írt Xt-alapú programra épül.</para> - -<para ->Köszönet Tobe Tobennek (<email ->ttoben@artis.uni-oldenburg.de</email ->) Cristian Tibirna-nak (<email ->ctibirna@gch.ulaval.ca</email ->), Dirk A. Muellernek (<email ->dmuell@rhrk.uni-kl.de</email ->), Mark Krischernek (<email ->krischem@amp.com</email ->) és Lubos Lunaknak (<email ->l.lunak@sh.cvut.cz</email ->) a hibajelentésekért, a javításokért, a megjegyzésekért és a sok javaslatért. </para> - -<para ->Magyar fordítás: Szántó Tamás <email ->tszanto@mol.hu</email -></para -> +<title>A közreműködők névsora</title> + +<para>A &ktimemon; a testvérem által írt Xt-alapú programra épül.</para> + +<para>Köszönet Tobe Tobennek (<email>ttoben@artis.uni-oldenburg.de</email>) Cristian Tibirna-nak (<email>ctibirna@gch.ulaval.ca</email>), Dirk A. Muellernek (<email>dmuell@rhrk.uni-kl.de</email>), Mark Krischernek (<email>krischem@amp.com</email>) és Lubos Lunaknak (<email>l.lunak@sh.cvut.cz</email>) a hibajelentésekért, a javításokért, a megjegyzésekért és a sok javaslatért. </para> + +<para>Magyar fordítás: Szántó Tamás <email>tszanto@mol.hu</email></para> &underGPL; </sect1> </chapter> |