1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
|
<?xml version="1.0" ?>
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//KDE//DTD DocBook XML V4.2-Based Variant V1.1//EN"
"dtd/kdex.dtd" [
<!ENTITY % addindex "IGNORE">
<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE" > <!-- change language only here -->
]>
<article lang="&language;">
<title>Memóriainformációk</title>
<articleinfo>
<authorgroup>
<author> <firstname>Mike</firstname> <surname>McBride</surname> </author>
<othercredit role="translator"><firstname>Tamás</firstname><surname>Szántó</surname><contrib>Magyar fordítás</contrib><affiliation><address><email>tszanto@mol.hu</email></address></affiliation></othercredit>
</authorgroup>
<date>2002-02-13</date>
<releaseinfo>3.00.00</releaseinfo>
<keywordset>
<keyword>KDE</keyword>
<keyword>KControl</keyword>
<keyword>memória</keyword>
<keyword>rendszerinformáció</keyword>
</keywordset>
</articleinfo>
<sect1>
<title>Memóriainformációk</title>
<para>Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para>
<sect2 id="memory-intro">
<title>Memóriafajták</title>
<para>Fontos tudni, hogy kétfajta <quote>memória</quote> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para>
<para>Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym>RAM</acronym>-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para>
<para>A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote>lapozási területet</quote>. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote>lapozási</quote> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote>memórialapokat</quote> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para>
<para>Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para>
</sect2>
<sect2 id="memory-use">
<title>Memóriainformációs modul</title>
<para>Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para>
<para>A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para>
<para>Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para>
<para>Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para>
<itemizedlist> <listitem><para><guilabel>Összes memória</guilabel> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para></listitem> <listitem><para><guilabel>Fizikai memória</guilabel></para></listitem> <listitem><para>Virtuális memória avagy <guilabel>lapozási terület</guilabel>.</para></listitem> </itemizedlist>
<para>A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para>
<tip><para>A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para> <para>Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para> <para>Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para></tip>
</sect2>
<sect2 id="memory-author">
<title>A szakasz szerzője</title>
<para> Michael McBride (<email>mpmcbride7@yahoo.com</email>)</para>
<para>Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email>tszanto@mol.hu</email></para>
</sect2>
</sect1>
</article>
|
