diff options
author | Timothy Pearson <kb9vqf@pearsoncomputing.net> | 2011-12-03 11:05:10 -0600 |
---|---|---|
committer | Timothy Pearson <kb9vqf@pearsoncomputing.net> | 2011-12-03 11:05:10 -0600 |
commit | f7e7a923aca8be643f9ae6f7252f9fb27b3d2c3b (patch) | |
tree | 1f78ef53b206c6b4e4efc88c4849aa9f686a094d /tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook | |
parent | 85ca18776aa487b06b9d5ab7459b8f837ba637f3 (diff) | |
download | tde-i18n-f7e7a923aca8be643f9ae6f7252f9fb27b3d2c3b.tar.gz tde-i18n-f7e7a923aca8be643f9ae6f7252f9fb27b3d2c3b.zip |
Second part of prior commit
Diffstat (limited to 'tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook')
-rw-r--r-- | tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook | 159 |
1 files changed, 159 insertions, 0 deletions
diff --git a/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook new file mode 100644 index 00000000000..a539f37bba5 --- /dev/null +++ b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook @@ -0,0 +1,159 @@ +<?xml version="1.0" ?> +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//KDE//DTD DocBook XML V4.1.2-Based Variant V1.1//EN" +"dtd/kdex.dtd" [ +<!ENTITY % addindex "IGNORE"> +<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE" +> <!-- change language only here --> +]> + +<article lang="&language;"> +<title +>Memóriainformációk</title> +<articleinfo> + +<authorgroup> + +<author +> <firstname +>Mike</firstname +> <surname +>McBride</surname +> </author> + +<othercredit role="translator" +><firstname +>Tamás</firstname +><surname +>Szántó</surname +><contrib +>Magyar fordítás</contrib +><affiliation +><address +><email +>tszanto@mol.hu</email +></address +></affiliation +></othercredit> + +</authorgroup> + +<date +>2002-02-13</date> +<releaseinfo +>3.00.00</releaseinfo> + +<keywordset> +<keyword +>KDE</keyword> +<keyword +>KControl</keyword> +<keyword +>memória</keyword> +<keyword +>rendszerinformáció</keyword> +</keywordset> +</articleinfo> + +<sect1> +<title +>Memóriainformációk</title> + +<para +>Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para> + +<sect2 id="memory-intro"> +<title +>Memóriafajták</title> + +<para +>Fontos tudni, hogy kétfajta <quote +>memória</quote +> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para> + +<para +>Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym +>RAM</acronym +>-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para> + +<para +>A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote +>lapozási területet</quote +>. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote +>lapozási</quote +> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote +>memórialapokat</quote +> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para> + +<para +>Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para> + +</sect2> + +<sect2 id="memory-use"> +<title +>Memóriainformációs modul</title> + +<para +>Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para> + +<para +>A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para> + +<para +>Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para> + +<para +>Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para> + +<itemizedlist +> <listitem +><para +><guilabel +>Összes memória</guilabel +> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para +></listitem +> <listitem +><para +><guilabel +>Fizikai memória</guilabel +></para +></listitem +> <listitem +><para +>Virtuális memória avagy <guilabel +>lapozási terület</guilabel +>.</para +></listitem +> </itemizedlist> + +<para +>A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para> + +<tip +><para +>A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para +> <para +>Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para +> <para +>Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para +></tip> + +</sect2> + +<sect2 id="memory-author"> +<title +>A szakasz szerzője</title> + +<para +> Michael McBride (<email +>mpmcbride7@yahoo.com</email +>)</para> +<para +>Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email +>tszanto@mol.hu</email +></para> + +</sect2> +</sect1> + +</article>
\ No newline at end of file |