summaryrefslogtreecommitdiffstats
path: root/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
diff options
context:
space:
mode:
authorTimothy Pearson <kb9vqf@pearsoncomputing.net>2011-12-03 11:05:10 -0600
committerTimothy Pearson <kb9vqf@pearsoncomputing.net>2011-12-03 11:05:10 -0600
commitf7e7a923aca8be643f9ae6f7252f9fb27b3d2c3b (patch)
tree1f78ef53b206c6b4e4efc88c4849aa9f686a094d /tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
parent85ca18776aa487b06b9d5ab7459b8f837ba637f3 (diff)
downloadtde-i18n-f7e7a923aca8be643f9ae6f7252f9fb27b3d2c3b.tar.gz
tde-i18n-f7e7a923aca8be643f9ae6f7252f9fb27b3d2c3b.zip
Second part of prior commit
Diffstat (limited to 'tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook')
-rw-r--r--tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook159
1 files changed, 159 insertions, 0 deletions
diff --git a/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
new file mode 100644
index 00000000000..a539f37bba5
--- /dev/null
+++ b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook
@@ -0,0 +1,159 @@
+<?xml version="1.0" ?>
+<!DOCTYPE article PUBLIC "-//KDE//DTD DocBook XML V4.1.2-Based Variant V1.1//EN"
+"dtd/kdex.dtd" [
+<!ENTITY % addindex "IGNORE">
+<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE"
+> <!-- change language only here -->
+]>
+
+<article lang="&language;">
+<title
+>Memóriainformációk</title>
+<articleinfo>
+
+<authorgroup>
+
+<author
+> <firstname
+>Mike</firstname
+> <surname
+>McBride</surname
+> </author>
+
+<othercredit role="translator"
+><firstname
+>Tamás</firstname
+><surname
+>Szántó</surname
+><contrib
+>Magyar fordítás</contrib
+><affiliation
+><address
+><email
+>tszanto@mol.hu</email
+></address
+></affiliation
+></othercredit>
+
+</authorgroup>
+
+<date
+>2002-02-13</date>
+<releaseinfo
+>3.00.00</releaseinfo>
+
+<keywordset>
+<keyword
+>KDE</keyword>
+<keyword
+>KControl</keyword>
+<keyword
+>memória</keyword>
+<keyword
+>rendszerinformáció</keyword>
+</keywordset>
+</articleinfo>
+
+<sect1>
+<title
+>Memóriainformációk</title>
+
+<para
+>Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para>
+
+<sect2 id="memory-intro">
+<title
+>Memóriafajták</title>
+
+<para
+>Fontos tudni, hogy kétfajta <quote
+>memória</quote
+> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para>
+
+<para
+>Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym
+>RAM</acronym
+>-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para>
+
+<para
+>A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote
+>lapozási területet</quote
+>. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote
+>lapozási</quote
+> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote
+>memórialapokat</quote
+> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para>
+
+<para
+>Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para>
+
+</sect2>
+
+<sect2 id="memory-use">
+<title
+>Memóriainformációs modul</title>
+
+<para
+>Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para>
+
+<para
+>A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para>
+
+<para
+>Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para>
+
+<para
+>Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para>
+
+<itemizedlist
+> <listitem
+><para
+><guilabel
+>Összes memória</guilabel
+> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para
+></listitem
+> <listitem
+><para
+><guilabel
+>Fizikai memória</guilabel
+></para
+></listitem
+> <listitem
+><para
+>Virtuális memória avagy <guilabel
+>lapozási terület</guilabel
+>.</para
+></listitem
+> </itemizedlist>
+
+<para
+>A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para>
+
+<tip
+><para
+>A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para
+> <para
+>Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para
+> <para
+>Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para
+></tip>
+
+</sect2>
+
+<sect2 id="memory-author">
+<title
+>A szakasz szerzője</title>
+
+<para
+> Michael McBride (<email
+>mpmcbride7@yahoo.com</email
+>)</para>
+<para
+>Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email
+>tszanto@mol.hu</email
+></para>
+
+</sect2>
+</sect1>
+
+</article> \ No newline at end of file